Zarándoklás a panaszfalhoz – Jog, Erdély és az 1950-es évek Bálint Tibor regényében
Zarándoklás a panaszfalhoz – Jog, Erdély és az 1950-es évek Bálint Tibor regényében
Fekete Balázs, Menyhárd Attila és Veress Emőd beszélgetésük során Bálint Tibor Zarándoklás a panaszfalhoz című regényét (1978) a jog és irodalom szempontjából elemzik. A szöveg „jogi” természetű kérdésekkel telített. A lidércnyomásos ötvenes évek világát mutatja meg, a személyi kultusz embertelenségével és a mindennapokat átszövő félelemmel, a diktatúrában megmutatkozó emberi gyengeségek sorozatával.
A könyv „a megalázók és a megalázottak kavalkádja”, lélektanilag is releváns mű. A kötet (alcíme szerint: Párhuzamos életutak) mozaikszerűen építkezik: egymás mellé illesztett történetdarabokból rajzolódik ki a társadalmi panoráma, „a szenvedések dekameronja”.
A jogot és irodalmat összekapcsoló nézőpont kulcsfontosságú és indokolt: Bálint Tibornál az önkény olyan rend, amely szabályokat, címkéket, eljárásokat és bürokratikus szerepeket termel, a terror jogiasodik. Ezt a tapasztalatot perszonifikálja például az a néptanácsi titkár, aki kis hatalmát agresszív intézkedésekké fordítja, a mindennapi életet a megalázás technikáival igazgatja. Vagy a lázas teológusból fanatikus ateistává váló iskolaigazgató, a gátlástalan köpönyegforgató értelmiségi típusa. A besúgás, rágalmazás, feljelentés, rendőri és titkosszolgálati zaklatások világa ez, a börtöné, a megtiprásé, a mártíriumé.
Ebben a keretben a beszélgetés tétje is pontosan kirajzolódik: hogyan lehet a szovjet típusú diktatúrák tapasztalatát jogi fogalmakkal (mint a hatalom, eljárás, igazság, bizonyítás vagy az emberi méltóság) megragadni, és hogyan segíthet ebben a világnak a megértésében a regény. Bálint Tibor könyve kifejezetten érdekes vitatémát nyújt a totális szovjet típusú diktatúra világát magyarázó jogászoknak.
Résztvevők:
Dr. Fekete Balázs az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára, valamint a Kar Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének vezetője. Emellett az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, ahol az Interdiszciplináris Jogi Kutatások Csoportját vezeti és az Állam- és Jogtudomány szerkesztőségének tagja. Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, illetve a Katholieke Universiteit Leuven Jogi Karán végezte.
Prof. Dr. Menyhárd Attila ügyvéd, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Karának egyetemi tanára, az MCC Modern Jogi Tanulmányok Műhelyének vezetője, a Ludovika Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének kutatóprofesszora. Fő kutatási területei a polgári jog széles spektrumát fedik le, beleértve a mesterséges intelligencia és a digitalizáció jogi hatásait, a környezetvédelem magánjogi érvényesítését, a jog és a közgazdaságtan, a jog és a képzőművészet, a jog és az irodalom területeit.
Prof. dr. Veress Emőd jogász, egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója, az MCC oktatója. Egyetemi tanár a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Kutatási területei a polgári jog és jogtörténet.
Időpont: 2026. február 5. 18 óra
Helyszín: MCC Kolozsvári Képzési Központ, Huszár (Călărașilor) utca 1. szám (Belvedere Hotel)
A legfrissebb információkért kövesse Facebook-eseményeinket!