Valahi, români, latini: Supplex Libellus Valachorum
Valahi, români, latini: Supplex Libellus Valachorum
RO
Valahi, români, latini: Supplex Libellus Valachorum
Supplex Libellus Valachorum este considerat un moment important al istoriei românilor de pretutindeni, nu doar al celor din Transilvania. Pe fondul unor transformări politice cauzate de Revoluția Franceză, dar şi datorită unui impuls de emancipare socială promovat de Curtea Imperială de la Viena prin intermediul clerului Greco-Catolic, două petiții au fost redactate și trimise împăratului Leopold al II-lea în 1791 şi, respectiv, în 1792, prin care se cereau drepturi politice egale cu celelalte etnii (maghiarii, sașii și secuii) pentru românii din Transilvania și o reprezentare politică în Dieta Transilvană, proporțională cu numărul lor.
Autorii acestor petiții au invocat continuitatea românilor în Transilvania, argumentând că un contract social a fost stabilit în secolul al IX-lea între maghiarii cuceritori şi valahii autohtoni, contract prin care ambele comunități beneficiau de drepturi economice şi sociale. Treptat, însă, valahii au căpătat statutul de „tolerați” în Transilvania. Egalitatea românilor se cerea restabilită, pentru ca toate grupurile sociale ale societății românești, indiferent de religie, să se bucure de tratament egal cu celelalte etnii. Chiar dacă aceste petiții nu au avut rezultatul scontat, lupta pentru emanciparea politică a românilor din Transilvania începuse.
Desfășurată sub titlul „Românii și maghiarii în oglinda istoriei comune”, această serie de 11 evenimente adresate publicului larg, organizată de Mathias Corvinus Collegium din Cluj, curatoriată și moderată de istoricul Marius Turda, își propune să abordeze istoria României și a Transilvaniei dintr-o perspectivă comparativă și echilibrată, aducând împreună istorici români și maghiari pentru a analiza, cu rigoare științifică, teme istorice care au generat, de-a lungul timpului, interpretări divergente în cele două istoriografii.
O premieră în spațiul public românesc, această serie prezintă o oportunitate rară de a afla explicații istorice nuanțate și comparative, care pot schimba percepții adânc înrădăcinate, încurajând o cultură a dialogului și a empatiei istorice.
Invitați:
Dr. Hegedűs Nicoleta este cercetător științific la Institutul de Istorie „George Barițiu” al Academiei Române și la Centrul de Studiere a Populației din cadrul Universității Babeș-Bolyai. A absolvit Facultatea de Istorie și Filosofie UBB,iar a obținut titlul de doctor cu o teză despre percepția românilor din Transilvania asupra maghiarilor în perioada dualismului. Cercetările sale se concentrează asupra imagologiei istorice, istoriei sociale și demografiei istorice, cu un interes deosebit pentru analiza cauzelor de deces din secolul al XIX-lea și pentru studiul sistemului sanitar din Transilvania.
Dr. Remus-Virgil Câmpeanu este istoric, cercetător științific, coordonator doctorate și șef al sectorului de istorie națională la Institutul de Istorie „George Barițiu” al Academiei Române. Este doctor în istorie al Universității „Babeș-Bolyai”. Cercetările sale se concentrează asupra istoriei moderne a Europei, istoriei Bisericii și istoriei sociale, precum și asupra formării elitelor și a intelectualității românești din Transilvania în epoca modernă. Este autor al mai multor volume dedicate acestor teme și secretar al părții române în cadrul Comisiei Mixte de Istorie Româno-Ungare, contribuind la dialogul istoriografic dintre cele două comunități academice.
Dr. Valer Simion Cosma este istoric, antropolog, autor, director al Bibliotecii Universității „Lucian Blaga” din Sibiu, manager executiv al proiectului de cercetare ECOJUST – Doing Environmental (In)justice: A Theory in Praxis și președinte al asociației Centrul pentru Studierea Modernității și a Lumii Rurale. În paralel cu activitatea academică, inițiază și coordonează proiecte culturale și educaționale dedicate mediului rural. Cercetările sale privesc istoria socială și culturală a lumii rurale, religiozitatea populară, migrația sezonieră și transformările sociale ale comunităților rurale în epoca modernă și contemporană.
Moderator: Dr. Marius Turda, profesor de istoria biomedicinei la Universitatea Oxford Brookes din Marea Britanie și membru al Societăţii Regale Britanice a Istoricilor. Domeniile lui de cercetare sunt istoria eugenismului, rasismului şi ideologiile naţionaliste din Europa Centrală și de Sud-Est. A publicat numeroase lucrări pe aceste teme, printre care recenta „În căutarea românului perfect. Specific național, degenerare rasială și selecție socială în România modernă”, premiată de revista Observator Cultural în 2025.
Discuția se va desfășura în limba română. Intrarea este liberă.
Data: 31 martie 2026, 18:00
Locul de desfășurare: Centrul MCC din Cluj-Napoca, str. Călărașilor nr. 1 (Hotel Belvedere)
Pentru mai multe informații urmăriți evenimentele noastre de pe Facebook.
HU
Oláhok, románok, latinok: Supplex Libellus Valachorum
A Supplex Libellus Valachorum nem csupán az Erdélyben élő románok történetének, hanem az egész románság múltjának is jelentős mérföldköve. A francia forradalom által kiváltott politikai változások, valamint a bécsi császári udvar által a görögkatolikus papságon keresztül ösztönzött társadalmi emancipációs törekvések nyomán két petíciót fogalmaztak meg és nyújtottak be II. Lipót császárnak 1791-ben, illetve 1792-ben. Ezekben az erdélyi románok számára a többi nemzettel (magyarokkal, szászokkal és székelyekkel) egyenlő politikai jogokat, valamint a lélekszámukkal arányos képviseletet követeltek az erdélyi országgyűlésben.
A petíciók szerzői a román nép Erdélyben való jelenlétének folytonosságára hivatkoztak, azzal érvelve, hogy a 9. században olyan társadalmi szerződés jött létre a hódító magyarok és az őshonos vlachok (oláhok) között, amely mindkét közösség számára gazdasági és társadalmi jogokat biztosított. Az erdélyi románság azonban fokozatosan „megtűrt” státuszba szorult, így a beadványok célja a románok egyenjogúságának helyreállítása volt: azt követelték, hogy a román társadalom minden rétege – vallási hovatartozástól függetlenül – a többi nemzettel azonos bánásmódban részesüljön.
Bár ezek a kérvények nem érték el a kívánt eredményt, az erdélyi románok politikai emancipációért folytatott küzdelme kezdetét vette.
A beszélgetés a Mathias Corvinus Collegium 11 alkalomból álló, Románok és magyarok a közös múlt tükrében című sorozatának negyedik alkalma. A kezdeményezés szakmai kurátora és moderátora Marius Turda történész. A beszélgetések célja, hogy romániai magyar és román történészek párbeszédére építve, összehasonlító és kiegyensúlyozott nézőpontból vizsgálja Románia, illetve Erdély történelmének vitatott kérdéseit. A meghívott szakértők tudományos alapossággal vizsgálnak olyan történelmi kérdéseket, amelyek a két nemzeti historiográfiában hosszú időn át eltérő értelmezéseket kaptak.
A romániai nyilvánosságban úttörő kezdeményezésként ez a sorozat ritka lehetőséget kínál arra, hogy árnyalt, összehasonlító történeti magyarázatokat ismerjünk meg – olyanokat, amelyek képesek megváltoztatni mélyen rögzült percepciókat, és egyben a párbeszéd és a történelmi empátia kultúráját is erősítik.
Résztvevők:
Dr. Hegedűs Nicoleta a Román Akadémia kolozsvári George Barițiu Történettudományi Intézetének és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Népességkutató Központjának tudományos kutatója. A BBTE Történelem és Filozófia Karán szerzett diplomát, doktori fokozatát pedig az erdélyi románok dualizmus kori magyarságképét vizsgáló értekezésével nyerte el. Kutatásai a történeti imagológia, a társadalomtörténet és a történeti demográfia területére irányulnak, különös tekintettel a 19. századi halálokok és az erdélyi egészségügyi rendszer elemzésére.
Dr. Remus-Virgil Câmpeanu történész, tudományos kutató, doktori témavezető, a Román Akadémia George Barițiu Történettudományi Intézetének országos történeti részlegét vezeti. Doktori fokozatát a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerezte. Kutatási területei közé tartozik Európa újkori története, az egyháztörténet és a társadalomtörténet, különös tekintettel az erdélyi román elit és értelmiség kialakulására a modern korban. Számos művet publikált ezekben a témakörökben. A Magyar–Román (Román–Magyar) Történész Vegyes Bizottság román tagozatának titkáraként aktívan hozzájárul a két akadémiai közösség közötti historiográfiai párbeszédhez.
Dr. Valer Simion Cosma történész, antropológus, író, a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem könyvtárának igazgatója, az ECOJUST –Doing Environmental (In)justice: A Theory in Praxis kutatási projekt ügyvezető menedzsere, valamint a vidéki társadalom és a modernitás kutatásával foglalkozó Centrul pentru Studierea Modernității și a Lumii Rurale elnöke.Tudományos munkája mellett aktívan kezdeményez és szervez a vidéki közösségekhez kapcsolódó kulturális és oktatási programokat. Kutatásai a vidéki világ társadalom- és kultúrtörténetére, a népi vallásosságra, a szezonális migrációra, valamint a falusi közösségek modern és jelenkori társadalmi változásaira irányul.
Moderátor: Dr. Marius Turda orvosbiológia-történeti professzor az Oxford Brookes Egyetemen, valamint a Royal Historical Society tagja. Kutatási területei közé tartozik az eugenika, a rasszizmus, valamint a nacionalista ideológiák története Közép- és Délkelet-Európában. Számos művet publikált ezekben a témákban, többek között: În căutarea românului perfect. Specific național, degenerare rasială și selecție socială în România modernă (A tökéletes román nyomában. Nemzeti sajátosságok, faji degeneráció és társadalmi szelekció a modern Romániában), amelyet 2025-ben díjazott az Observator Cultural folyóirat.
A beszélgetés román nyelven fog zajlani. A belépés ingyenes.
Időpont: 2026. március 31. 18 óra
Helyszín: MCC Kolozsvári Képzési Központ, Huszár (Călărașilor) utca 1. szám (Belvedere Hotel)
A legfrissebb információkért kövesse Facebook-eseményeinket!