Șase luni cât șase secole: unirea lui Mihai Viteazul
Șase luni cât șase secole: unirea lui Mihai Viteazul
RO
Șase luni cât șase secole: unirea lui Mihai Viteazul
În octombrie 1599, voievodul român Mihai Viteazul îl învinge la Șelimbăr pe principele-cardinal Báthory András și devine, astfel, guvernator al Transilvaniei. Câteva luni mai târziu, în iunie 1600, Mihai îl alungă de pe tronul Moldovei pe Ieremia Movilă, reușind astfel o performanță unică în istoria de până atunci a românilor: o unire politică a Transilvaniei, Moldovei și Țării Românești.
Unirea a fost de scurtă durată, însă impactul ei asupra dezvoltării ideii de unitate națională la români a fost semnificativ. Discuția noastră despre trecutul comun româno-maghiar continuă cu o evaluare a acestei scurte perioade când, pentru câteva luni, un voievod român a condus destinul Transilvaniei.
Desfășurată sub titlul „Românii și maghiarii în oglinda istoriei comune”, această serie de 11 evenimente adresate publicului larg, organizată de Mathias Corvinus Collegium din Cluj, curatoriată și moderată de istoricul Marius Turda, își propune să abordeze istoria României și a Transilvaniei dintr-o perspectivă comparativă și echilibrată, aducând împreună istorici români și maghiari pentru a analiza, cu rigoare științifică, teme istorice care au generat, de-a lungul timpului, interpretări divergente în cele două istoriografii.
O premieră în spațiul public românesc, această serie prezintă o oportunitate rară de a afla explicații istorice nuanțate și comparative, care pot schimba percepții adânc înrădăcinate, încurajând o cultură a dialogului și a empatiei istorice.
Invitați:
Dr. Ovidiu Ghitta, profesor universitar la Facultatea de Istorie și Filosofie a Universității Babeș-Bolyai din Cluj-Napoca, decan al facultății din 2008, președinte al Comisiei de Istorie și Studii Culturale din cadrul CNATDCU și director al Institutului de Studii Central-Europene, având o îndelungată experiență didactică și de cercetare în istoria culturală și confesională a Europei Centrale și a Transilvaniei. Este autor și coordonator al unor volume de referință despre istoria religioasă și identitățile confesionale din spațiul central-european, editor al revistei Studia UBB.Historia și cercetător cu stagii în universități din Paris, Roma, Viena și Budapesta.
Dr. Doru Țuinea, doctor în istorie cu o teză despre administrația lui Mihai Viteazul în Transilvania, publicată cu titlul „Mihai Viteazul, principele Transilvaniei” de către Centrul de Studii Transilvane din Cluj-Napoca. Preocupările sale vizează istoria medievală și premodernă a spațiului românesc, cu accent pe evoluțiile politice interne din Țara Românească și Transilvania. A elaborat mai multe comunicări și studii despre boierii lui Mihai Viteazul, despre acțiunile lui Mihai Viteazul în cadrul Războiului cel Lung sau despre măsurile introduse de voievodul muntean în Transilvania. În prezent, este asistent de cercetare la Institutul de Istorie „Nicolae Iorga”, programul „Europa Centrală și spațiul pontic”.
Géza Hegyi este cercetător științific la Institutul de Cercetare „Jakó Zsigmond”, în cadrul Societății Muzeului Ardelean. Principala sa sarcină este editarea seriei de publicații de izvoare transilvănene, al cărei scop este publicarea integrală, sub formă de extrase în limba maghiară, a tuturor documentelor referitoare la Transilvania din perioada anterioară anului 1542. Este specializat în istoria instituțiilor, societății, bisericii și a așezărilor din Transilvania în perioada târzie a Evului Mediu, precum și în cercetarea relațiilor etnice. Teza sa de doctorat a avut ca temă sistemul instituțional al dijmei bisericești în Transilvania.
Moderator: Dr. Marius Turda, profesor de istoria biomedicinei la Universitatea Oxford Brookes din Marea Britanie şi membru al Societăţii Regale Britanice a Istoricilor. Domeniile lui de cercetare sunt istoria eugenismului, rasismului şi ideologiile naţionaliste din Europa Centrală şi de Sud-Est. A publicat numeroase lucrări pe aceste teme, printre care „Eugenics and Nation in Early Twentieth Century Hungary”, „Historicizing Race”, volumele „Eugenism și modernitate” și „Istorie și rasism”.
Evenimentul face parte din inițiativa MCC dedicată comunității în luna februarie.
Discuția se va desfășura în limba română. Intrarea este liberă.
Data: 17 februarie 2026, 18:00
Locul de desfășurare: Centrul MCC din Cluj-Napoca, str. Călărașilor nr. 1 (Hotel Belvedere)
Pentru mai multe informații urmăriți evenimentele noastre de pe Facebook.
HU
Hat hónap, hat évszázadnyi emlékezet – Mihai Viteazul (Vitéz Mihály) egyesítése
1599 októberében Vitéz Mihály, Havasalföld vajdája a sellenberki ütközetben legyőzte Báthory András erdélyi fejedelem-bíboros seregét, hatalmat szerezve Erdélyben. Néhány hónappal később, 1600 júniusában elűzte Ieremia Movilă moldvai vajdát, s ezzel – a román történelemben addig példátlan módon – politikai egységbe vonta Erdélyt, Moldvát és Havasalföldet.
Ez az unió mindössze néhány hónapig tartott, mégis jelentős hatással volt a román nemzeti egység eszméjének későbbi kibontakozásában. Beszélgetéssorozatunk következő alkalmán ezt a rövid, mégis nagy jelentőséggel bíró időszakot vizsgáljuk a román–magyar közös múlt tágabb összefüggéseiben: hogyan értelmezhető az a néhány hónap, amikor egy román vajda vált Erdély sorsának alakítójává.
A beszélgetés a Mathias Corvinus Collegium 11 alkalomból álló, Románok és magyarok a közös múlt tükrében című sorozatának harmadik alkalma. A kezdeményezés szakmai kurátora és moderátora Marius Turda történész. A beszélgetések célja, hogy romániai magyar és román történészek párbeszédére építve, összehasonlító és kiegyensúlyozott nézőpontból vizsgálja Románia, illetve Erdély történelmének vitatott kérdéseit. A meghívott szakértők tudományos alapossággal vizsgálnak olyan történelmi kérdéseket, amelyek a két nemzeti historiográfiában hosszú időn át eltérő értelmezéseket kaptak.
A romániai nyilvánosságban úttörő kezdeményezésként ez a sorozat ritka lehetőséget kínál arra, hogy árnyalt, összehasonlító történeti magyarázatokat ismerjünk meg – olyanokat, amelyek képesek megváltoztatni mélyen rögzült percepciókat, és egyben a párbeszéd és a történelmi empátia kultúráját is erősítik.
Résztvevők:
Dr. Ovidiu Ghitta, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának egyetemi tanára, 2008 óta a kar dékánja, az Egyetemi Címeket, Okleveleket és Bizonyítványokat Hitelesítő Országos Tanács (CNATDCU) keretében működő Történelem- és kultúratudományi bizottság elnöke, valamint a Közép-európai Tanulmányok Intézetének igazgatója. Jelentős oktatói és kutatói tapasztalattal rendelkezik Közép-Európa és Erdély kulturális és felekezeti történetének területén. Több, a közép-európai térség vallástörténetét és felekezeti identitásait tárgyaló kötet szerzője és szerkesztője, a Studia UBB Historia folyóirat szerkesztője, továbbá párizsi, római, bécsi és budapesti egyetemeken vett részt kutatói ösztöndíjakban és szakmai tanulmányutakon.
Dr. Doru Țuinea történész, doktori értekezését Vitéz Mihály erdélyi közigazgatásáról írta. Kutatási érdeklődése a régió középkori és kora újkori történetére irányul, különös tekintettel Havasalföld és Erdély belpolitikai fejlődésére. Számos előadást és tanulmányt készített Vitéz Mihály bojárjairól, a fejedelem hosszú háborúban betöltött szerepéről, illetve azokról az intézkedésekről, amelyeket a havasalföldi vajda Erdélyben vezetett be. Jelenleg a Nicolae Iorga Történettudományi Intézet kutatási asszisztense, az Europa Centrală și spațiul pontic nevű program keretében.
Hegyi Géza az Erdélyi Múzeum-Egyesület keretében működő Jakó Zsigmond Kutatóintézet tudományos munkatársa. Fő feladata az Erdélyi okmánytár című forráskiadvány-sorozat szerkesztése, melynek célja a történeti Erdély 1542 előtti teljes iratanyagának a kiadása magyar nyelvű kivonatokban. Járatos a tartomány késő középkori intézmény-, társadalom-, egyház- és településtörténetében, valamint az etnikai viszonyok kutatásában. Doktori disszertációját az egyházi tized erdélyi intézményrendszeréről írta.
Moderátor: Dr. Marius Turda orvosbiológia-történeti professzor az Oxford Brookes Egyetemen, valamint a Royal Historical Society tagja. Kutatási területei közé tartozik az eugenika, a rasszizmus, valamint a nacionalista ideológiák története Közép- és Délkelet-Európában. Számos művet publikált ezekben a témákban, többek között: Eugenics and Nation in Early Twentieth Century Hungary, Historicizing Race, valamint az Eugenism și modernitate és Istorie și rasism című köteteket.
Február a közösség hónapja az MCC-ben – ennek jegyében valósul meg eseményünk.
A beszélgetés román nyelven fog zajlani. A belépés ingyenes.
Időpont: 2026. február 17. 18 óra
Helyszín: MCC Kolozsvári Képzési Központ, Huszár (Călărașilor) utca 1. szám (Belvedere Hotel)
A legfrissebb információkért kövesse Facebook-eseményeinket!